Hasznos tudnivalók

Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén

Tájékoztató

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy bevételből le kell vonni azokat a kiadásokat, amelyek az eladott ingatlannal összefüggésben az eladónál felmerültek.

Levonható kiadások:

  • a megszerzésre fordított összeg,
  • a megszerzésével kapcsolatban felmerült kiadás (például megfizetett illeték),
  • az eladásra kerülő ingatlanon elvégzett értéknövelő beruházás költsége (az ingatlan, értékét, állagát megóvó ráfordításokon felül az ingatlan forgalmi értékét növelő ráfordítás, például a fűtés korszerűsítése, kerítés építése), és
  • az ingatlan jog eladásával kapcsolatban felmerült kiadás (például a hirdetések díja).

Levonható kiadásként nem lehet figyelembe venni azokat a kiadásokat, amelyeket a magánszemély valamely tevékenységéből származó bevételével szemben korábban már költségként elszámolt.

Lakás céljára szolgáló ingatlanok

A bevétel és a költségek különbözeteként kapott összeg (a számított összeg) a törvényben meghatározott feltételekkel és mértékben csökkenthető.
A csökkentés lehetőségét és mértékét az értékesített ingatlan, vagyoni értékű jog jellegétől függően határozta meg a törvény.

Az ingatlan nyilvántartás szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet, a lakáshoz tartozó földhasználati jog, valamint a lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog) átruházása esetén a számított összeg a szerzés időpontjától függően a következők szerint csökkenthető.

A szerzés éve A számított összegből levonható
2015. 0%
2014. 0%
2013. 10%
2012. 40%
2011. 70%
2010. 100%

 

Nem lakás céljára szolgáló ingatlanok Az öt évnél régebben vásárolt ingatlan átruházása esetén a kiadásokkal csökkentett bevételt a szerzési idő függvényében csökkenteni kell. Ha az eladott ingatlant a magánszemély az eladást megelőző hatodik évben szerezte, akkor a jövedelmet 10 százalékkal csökkentheti. Ez a százalékos mérték évenként 10-10 százalékponttal nő, így ha az ingatlan átruházása a szerzést követő tizenötödik évben vagy később történik, nincs adófizetési kötelezettség.

Az ingatlanértékesítésből akkor nem keletkezik jövedelem, ha az ingatlan eladási ára kevesebb vagy ugyanannyi, mint az annak megszerzésére fordított összeg, illetve akkor, ha a szerzés 1996-ben vagy az azt megelőző években történt. Az ingatlan megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amely napon az erről szóló érvényes szerződést a földhivatalhoz benyújtották. Ha a magánszemély tulajdonjogot öröklés útján szerezte, akkor a szerzés időpontja az örökhagyó halálának a napja.

Az ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlanértékesítés adókulcsa 16 százalék. /forrás: ingatlankalauz/

Ingyenes és visszterhes vagyonszerzési illetékek, kedvezmények, mentességek

A lakásvásárlási illetékről

2013. január 1-jétől a vagyonszerzési illeték mértéke megváltozott, így lakásvásárlási illeték a vételár után 4 %. Garázs, és egyéb nem lakás céljára szolgáló ingatlan átírási illetéke szintén 4%.

Amennyiben valaki elad egy lakást, majd vesz helyette egy újat, vagy cserél, egy éven belül, akkor csak a két ingatlan árának különbözete után ( a különbözet előjelétől függetlenül) kell megfizetnie az illetéket, ami szintén 4 %.

Telek vásárlás illetéke 4%, de ha valaki a telekre lakóház építését vállalja az illeték fizetést a hivatal 4 évre felfüggeszti és ha 4 éven belül a tulajdonos az új ház használatba vételi engedélyét a hivatalnak bemutatja, az illeték törlésre kerül. Ellenkező esetben az illetéket büntető kamattal kell megfizetni.

Az adásvételi szerződést csak az illetékes földhivatalnak kell benyújtani, és az továbbítja a szerződést az illeték hivatalnak. Az illeték hivatal a megkapott szerződés alapján illeték előleget szab ki. Az illeték előleg alapja az adásvételi szerződés szerinti vételár. A végleges illeték kiszabása csak az után történhet, hogy az új tulajdonos tulajdonjogát a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba véglegesen bejegyezte. A végleges illeték kiszabásakor az illeték hivatalnak jogában áll az ingatlant felértékelni és az illetéket saját értékelése alapján kiszabni.

2001 évtől nem kell illetéket fizetni új építésű lakás vásárlása után. Kitétel azonban az illetéktörvényben, hogy csak azok kaphatnak mentességet, akik vállalkozóktól vásárolnak új építésű ingatlant. Vagyis ha egy magánszemély felépít egy lakást, majd úgy dönt, hogy eladja, a vásárlónak meg kell fizetnie az illetéket. A mentesség csak 30 millió forintos ingatlanértékig jár. Használt lakás vásárlásához csak a 35 év alatti fiatalok kaphatnak illetékkedvezményt. Az első lakáshoz jutást támogatja így az állam 1999 óta. A kedvezmény 2013. január 1-jétől 8 MFt-ról, 15 MFt-ra emelkedett, tehát 15 MFt ingatlanértékig jár és a kedvezmény maximuma megszűnt. Ebből következően a 35 éven aluli fiatalok első lakásszerzésük után az egyébként fizetendő illeték felét kötelesek megfizetni, amennyiben az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió Ft-ot. Abban az esetben, ha valaki egy ilyen forgalmi értékű lakásban tulajdoni hányadot szerez, akkor a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezményt vehet igénybe. Az új szabályozást a 2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon a NAV tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.

Egy éven belüli eladás és vétel: Ha a lakásvételt és eladást egy éven belül bonyolítjuk le, azaz a másik lakástulajdont a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladjuk az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.

Ha a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Az illetékalap-kedvezmény csak magánszemély esetében alkalmazható, több eladás és vétel nem vonható össze, kivéve, ha ugyanazon lakástulajdont több részletben (tehát több szerződéssel) vásárolunk meg vagy adunk el. A jogszabály ugyanis nem a jogügyletek, hanem a lakások számához köti a kedvezményt. Fontos továbbá, hogy csak azonos jogok vétele és eladása esetén élhetünk a kedvezménnyel, azaz ha például tulajdonjogot adunk el és tulajdonjogot vásárolunk. Haszonélvezeti jog esetében ugyanazon tulajdonosnak és haszonélvezőnek kell az eladói és a vevői pozícióban is állnia. Az illetékjogszabály eltér az adójogszabálytól, azaz az eladónak és a vevőnek azonos személynek kell lennie, így például ha gyermekünk nevére vásárolunk, az általunk eladott lakás értéke nem számítható be!

A méltányossági kérelem

Lakás vagy más rendeltetésű ingatlan vásárlása esetén - hacsak nem részesülhetünk mentességben -, bizony igen megterhelő a nagy összegű illeték rövid időn belüli megfizetése. Ilyen esetekre azonban vannak fizetéskönnyítési, méltányossági lehetőségek is, mint a fizetési halasztás és részletfizetés. A kérelmet írásban kell benyújtani, 1500 forintos illetékbélyeggel. Pozitív válaszra akkor van esély, ha igazolt vagy valószínűsíthető, hogy az illeték azonnali vagy egyösszegű megfizetése a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményekre is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene. A részletet vagy halasztást már megállapított illetékre lehet kérni, nincs tehát értelme a kiszabást megelőzően beadni a kérelmet. A kérelemben pontosan meg kell jelölnünk, hogy mit kérünk - hány havi halasztást vagy részletet, kamatmentesen kérjük-e, illetve milyen jövedelmi-vagyoni viszonyokkal rendelkezünk. Célszerű a kamatmentességet kérni, és a kérelemhez jövedelemigazolás is csatolandó. Az illetékhivatalnak arra is van joga, hogy a már megállapított illetéket a kötelezett kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, vagyonszerzési illeték esetén a megszerzett vagyon jellegére és a szerzés körülményeire figyelemmel mérsékelje vagy elengedje. Mivel ez a lehető legnagyobb kedvezmény, amit az illetékhivatal adhat, az indokolásának részletesebbnek kell lennie (ugyancsak 1500 forint illetékbélyeg ragasztandó rá, de lehet költségmentességet is kérni). E kérelmet az alapkérelembe kell belefoglalni, és azt is számításba kell venni, hogy a hivatal e kivételes lehetőséggel csak igen indokolt esetben él. Az elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye.

Illetékalap megállapítása

A fizetendő vagyonszerzési illeték mindig valamely érték - a bejelentett, vagy az illetékhivatal által megállapított forgalmi érték, illetve haszonélvezeti jog esetében a számított érték -, és a törvényben meghatározott illetékkulcs szorzata. Mindezekből következően cseppet sem mindegy, hogyan kerül megállapításra a forgalmi érték. A forgalmi értéket mindig az illeték fizetésére kötelezett fél köteles bejelenteni, így a szerződésben mindig meg kell jelölni, ellenkező esetben a hivatal úgyis nyilatkozattételre hív fel. Az adásvételi szerződésben a forgalmi érték a vételár, egyéb visszterhes szerződésben pedig (tartási, életjáradéki, ajándékozási) a felek által meghatározott érték. Az illetékhivatalnak minden esetben az azon a napon fennálló forgalmi értéket kell vizsgálnia, illetve megállapítania, amikor az ügy iratai hozzá beérkeznek. Első pillanatra ez hátrányosnak tűnik, hiszen számos esetben a hivatalok késedelmes ügyintézése e napot befolyásolja (például bizonyos földhivatalok köztudomású lemaradása). Erre vonatkozik az illetéktörvény azon szabálya, hogy ha e késedelem a hat hónapot meghaladja, és az illetékhivatal a bejelentett értéknél magasabb értéket állapít meg, a megállapított értéket mérsékelni kell a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben, de legfeljebb 50 százalékkal. Az illetékhivatal egyebekben a forgalmi értéket helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, illetve az ügyfél nyilatkozata ismeretében - szükség esetén külső szakértő bevonásával - állapítja meg. Az összehasonlító értékadatok közül mérlegelni köteles a település, illetve annak kisebb egysége (kerület) legalább 2 évet átfogó érték-meghatározóit, mint: a területen folyamatában növekvő vagy csökkenő ingatlanforgalmat vagy annak teljes hiányát, az ennek megfelelő értékadatokat, a térség értékadatait, a vizsgált ingatlanhoz térben és időben legközelebbi ingatlanszerzés adatait. Összehasonlítani elsősorban az azonos rendeltetésű ingatlanokat kell. Ha a településen összehasonlításra alkalmas ingatlan nincs, a forgalmi érték megállapításánál a térséghez tartozó hasonló adottságú települések ingatlanszerzési adatai is felhasználhatók. Az illetékhivatalt a forgalmi érték megállapításában - a bíróság határozatán kívül - semmi sem köti, így a szerző által készíttetett ingatlan-értékbecslői vélemény sem. A helyszíni szemlén készült jegyzőkönyvről másolat kérhető, míg a teljes iratanyagunkba való betekintést az összehasonlító értékadatok tekintetében az adótitokról szóló rendelkezések korlátozzák. Az illetékhivatal által megállapított forgalmi érték természetesen fellebbezhető a fizetési meghagyás kézhezvételét követő 15 napon belül.

Az ingatlanokat érintő áfa- és illetékváltozások /2008/

“Beépítési mérték”-feltétel a lakóház-építéshez kötődő illetékmentességért

Az illetéktörvény úgynevezett 4 éves, feltételes illetékmentessége értelmében amennyiben a lakóházépítésre alkalmas telektulajdon megszerzője a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik lakóház-építési szándékáról, és a ház 4 éven belül felépül, az állami adóhatóság a kiszabott, de felfüggesztett illetéket törli.
Új feltételként kerül a törvénybe, hogy az illeték törlésének feltétele immáron nem csupán lakóház-építés, hanem olyan lakóház építése, amelyben a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát. Ezzel kívánják kiküszöbölni azt, hogy esetleg egy több hektár nagyságú telek esetén a beépítés megtörténjen egy minimális méretű lakóház felépítésével.
E mentességi szabállyal összefüggésben - az elmúlt évek gyakorlata által kitermelt hiányosságok pótlása érdekében - az illetéktörvény rendezi a felfüggesztett illeték sorsát azokban az esetekben, amikor több telek vonatkozásában vállalja a vagyonszerző lakóház felépítését, és a telkeket utóbb egyesítteti, ám csupán egy lakóház felépítésére kerül sor, illetve, amikor a vásárló a telket utóbb megosztja, és nem épül valamennyi új telken egy-egy lakóház. Előbbi esetben a mentesség feltételét a törvény akkor tekinti teljesítettnek, ha az egyesített telken felépített lakóház esetében is teljesül az a kritérium, hogy a lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát. Ellenkező esetben valamennyi telek esetén meg kell fizetni az illetéket. Utóbbi esetben azokra az új telekre kell megfizetni az illetéket, amely(ek)en nem épül lakóház, természetesen mindkét esetben késedelmi pótlékkal növelt összegben.
Ha a maximális beépíthetőség az illetékkötelezettség időpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának időpontjában eltérő, a két érték közül a vásárlóra kedvezőbbet kell figyelembe venni.

Hozzáférés a hatóságnál összegyűlt ingatlanértékesítési adatokhoz

Fontos újdonság, hogy az állami adóhatóság az általa nyilvántartott, ingatlanok értékesítésével kapcsolatos adatokról díj ellenében adatokat szolgáltathat az üzleti szféra számára. Az adatszolgáltatással és a díjjal kapcsolatos részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza majd. Ilyen adatszolgáltatásra jelenleg a jelzálog-hitelintézetek számára van lehetőség, indokolt azonban ennek a kizárólagosságnak a megszüntetése. Így többek között ingatlanforgalmazók, szakértők tevékenységük folytatásához, a magánszemély vevő pedig ingatlanvásárlásához kaphat hivatalos értékadatokat.

Adófizetési kötelezettség keletkezése, az adómentességre vonatkozó szabályok

Főszabály szerint adómentességet élveznek alól – akár lakóingatlan, akár egyéb ingatlan értékesítéséről van szó, továbbá akárhányadik értékesítés történik is – a nem új (azaz a használatba vett és két évnél régebbi használatbavételi engedéllyel bíró) ingatlan-értékesítések, és a telkek értékesítése, valamint minden ingatlan bérbe- és haszonbérbeadása. Mindenképpen adóköteles azonban az új, tehát használatba még nem vett, vagy legfeljebb két éves használatbavételi engedéllyel bíró ingatlan és ehhez tartozó földterületet (továbbiakban új ingatlan), vagy építési telek értékesítése.
Az adóalany dönthet azonban úgy is, hogy a fenti termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra irányuló ügyleteket adókötelessé teszi. Választásától az adóalany a választása évét követő ötödik év végéig ugyanakkor nem térhet el. (A választás lehetősége nem ingatlanonként külön-külön értendő, hanem a tevékenységek szerint, azaz választható adózás külön a bérbeadásra és külön az értékesítésre.) Jövőre tehát áfa-mentessé válik minden „használt” ingatlan értékesítése, amelyre azonban az értékesítő választhat áfa-kötelezettséget is.
Fontos újítás, hogy ha a terméket – így az ingatlant – most eladó adóalany előzőleg a terméket kizárólag tárgyi mentes tevékenységhez használta (így az előzetesen felszámított áfát nem tudta levonni még részben sem) akkor ennek az eszköznek a továbbértékesítése is tárgyi mentes lesz. Ehhez hasonlóan tárgyi mentes lesz az olyan termék (így ingatlan) értékesítése is, amelynek a külön nevesített, a termékhez kötődő levonási tilalom miatt nem lehetett levonni az áfáját (pl. lakóingatlan nem továbbértékesítési célú beszerzése). Ez a tárgyi mentesség a nem új ingatlan értékesítésére csak akkor vonatkozik, ha az értékesítő nem választott adókötelezettséget.
Ugyanakkor ezzel egyidejűleg ebben az esetben értelemszerűen megszűnik az a lehetőség, hogy a továbbértékesítéskor a korábban le nem vonható adó időarányos része visszajár. Ha viszont a beszerzéskor a termék (az ingatlan is) csak részben esett levonási tilalom alá, mert például a nem lakóingatlan részben szolgált tárgyi mentes, részben adóköteles tevékenységet, akkor az értékesítést adókötelezettség választása esetén adó terheli, azonban tárgyi eszköznek minősülő ingatlan esetében a beszerzéskor részben le nem vonható adóra vonatkozó pótlólagos korrekcióval az értékesítéskor lehet élni.

Visszaigénylési szabályok

A törvény az adó-visszaigénylés feltételeit jelentős mértékben megkönnyíti, és egyszerűsíti a jelenlegi szabályozáshoz képest. Így az adó éves göngyölített bevételi határtól függetlenül, és tárgyi eszköz beszerzés hiányában is visszaigényelhető, ugyanakkor továbbra is tisztában kell lenni azzal, hogy csak a megfizetett adó igényelhető vissza.
Ha tehát jövőre az elszámolandó adó abszolút értékben eléri, vagy meghaladja göngyölítetten számítva

  • havi bevallási kötelezettség esetén az 1 000 000 forintot;
  • negyedéves bevallási kötelezettség esetén a 250 000 forintot;
  • éves bevallási kötelezettség esetén az 50 000 forintot,

a kifizetett beszerzések előzetesen felszámított adója visszaigényelhető.
Az átmeneti szabályok szerint az új szabály „az adóalany előzetes bejelentése alapján” már a január 20. napjáig beadandó, az idei év utolsó bevallására is érvényesíthető.

Fordított adózás alá eső hazai ügyletek

Abban az esetben, amikor mind az eladó, mind a vevő belföldi adóalany, a fordított adózás alá eső ügyletek köre kibővül. A jövőben bizonyos esetekben még az egyszerű belföldi tranzakcióknál sem az eladó számít fel áfát, hanem a vevő önbevallással fizeti meg azt. Ezekben az esetekben a teljesítésre kötelezett a számlájában nem tüntethet fel áfát, azt a vevőnek kell rendeznie! (Önmagában ez a tény az adó levonhatóságát nem befolyásolja.) Ilyennek minősülnek az ingatlanhoz kapcsolódó ügyletek közül a következő értékesítések, szolgáltatások:

  • építési-szerelési szerződés alapján történő termékátadás (tehát a generálkivitelező és a megrendelő közötti ügylet);
  • az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási, bontási szolgáltatások nyújtása.(Vigyázat, ez tételes felsorolás, az itt nem említett, ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások nem esnek fordított adózás alá, például az ingatlan bérbeadása sem, még abban az esetben sem, ha a bérbeadó adókötelezettséget választott);
  • az előzőek szerint „újnak” nem minősülő ingatlan értékesítése, feltéve, hogy az eladó adófizetést választott.

Nem alkalmazható a fordított adózás a még használatba nem vett ingatlan értékesítésére, vagy az ingatlannak a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követő 2 éven belüli értékesítéseire, továbbá az építési telek eladására.

Energetikai tanúsítvány

2009. év elejétől az új építésű házakra és közhasználatú épületekre,állami és önkormányzati épületekre is kötelező energetikai vizsgálatot végezni, azaz energetikai tanúsítványt kiállíttatni, de ez 2013 január 1-jétől megváltozott!! Így minden eladni kívánt ingatlanhoz szükséges energetikai tanúsítványt készíttetni, amit az adásvételi szerződésnél a vevőnek át kell adni!

Az energiatanúsítvány az az új közokirat, amely megmutatja az épület energiafelhasználásának hatékonyságát. Az Energia Tanúsítvány tájékoztatást ad egy adott épület energia fogyasztásáról a vásárló vagy a bérlő számára,mely nagyban befolyásolja ingatlan értékét. A vevők, bérlők, a tanúsítvány segítségével könnyebben tudnak majd dönteni hogy az igényeiknek mennyire megfelelő az választott ingatlan.

A Föld energiafelhasználásának 40%-át a háztartások fogyasztása teszi ki. Az energiaárak drasztikus növekedésével egyre nagyobb figyelmet kap az épületek energetikája. Sok esetben kis mértékű racionális fejlesztéssel és körültekintő tervezéssel, nagy mértékben növelhetjük ingatlanunk energetikai besorolását és ezáltal piaci értékét.

KATEGÓRIÁK

A tanúsítvány végszámaiból és besorolásából kiderül, hogy egy épület mennyi energiát fogyaszt, azaz mennyibe kerül hosszú távon az üzemeltetése. A számítások alapján az épület bekerül az egyik kategóriába, ami a mellé írt szöveg alapján látható hogy mennyire jó, vagy rossz. Az energetikai tanúsítás tartalmaz egy javaslattételt is korszerűsítésre, és azt hogy a korszerűsítés után milyen kategóriába kerülhet majd. A mai követelményeknek megfelelően megépített ház a "C" kategóriát üti meg, ez a viszonyítási alap, a 100 százalék. Ha ennél kisebb értéket kapunk, az azt jelenti, hogy az épületünk kevesebbet fogyaszt, mint a mai követelmények szerint elvárható, eszerint lehet "B", "A", vagy akár "A+", fokozottan energiatakarékos osztályú is. Sajnos azonban a magyarországi lakásállomány többsége "F", "G", vagy még ennél is rosszabb kategóriába tartozik. Ez azt jelenti, hogy ha ezeket módunk lenne korszerűsíteni (hőszigeteléssel és a fűtési rendszer javításával), akkor a lakosság háztartási energiafogyasztása és ezáltal rezsiköltsége felére-harmadára eshetne vissza. Ha szüksége lenne segítségre a tanúsítvány elkészítéséhez, kérem forduljon bizalommal cégünkhöz, ahol szakembereink állnak szíves rendelkezésükre.

megosztás